Hate & Love

Sziasztok!Remélem mindenki túlélte a suli első hetét!
Egy újabb sztorival érkezem,ami elég rövidke és béna is......nagyon rég írtam,azóta már fejlődtem egy kicsit.Úgy volt,hogy ma nem tudok hozni részt,mert nem tudtam írni...családi okok miatt,de már elkezdtem az újabb történetet,ami nagy valószínűséggel több részes lesz...nagyjából 4-5,majd eldől.Addig is kérlek titeket,hogy iratkozzatok fel és komizzatok!A következő hosszabb történet mennyisége csak rajtatok múlik! ;) Jó olvasást!
Ui.:Aki még nem lépett be a csoportunkba,amit Dórival közösen vezetünk,azt kérném,hogy tegye meg! 
                                Always in your hearts,Niky

-Gyűlöllek!-dehogy gyűlöllek-Azt sem értem,hogy lehettem eddig a barátod!-Úgy,hogy már rég nem csak az vagy-Tudod jól,hogy kedvelem Millyt,de neked pont akkor kell kitalálnod valamit,csakhogy elvihesd valahova,amikor velem lenne randija!Direkt csinálod ezt?-üvöltöttem arcába.

-Tudod,szerelemben és háborúban mindent szabad.Igaz,ez még nem szerelem,de az lesz és ezt te nem akadályozhatod meg!És igen,direkt akkorra találtam ki valamit.-mindkettőnk feje szinte lángolt.

-Rendben,akkor hát legyen.Kíváncsi leszek mire mész ezzel,de én nem adom fel!Ezt jól jegyezd meg.-Harry csak egy megvető pillantással illetett és elment.Az lenne a legjobb,ha elköltöznék tőle,nem lenne annyi feszültség köztünk.Vagy elmondhatnám ezt Millynek és majd Ő dönt mit szeretne.

Három hete ismerjük Millyt,egy interjú után találkoztunk vele,és megtetszett.Sokat beszélgettük,és elhívtam randizni,de persze a mindenlébe kanál Harrynek közbe kellett lépni.Így aztán nem lett a randiból semmi.Azóta nem is nagyon beszéltem Millyvel,szóval most Harrynek kedvez az ég.És miért is nem adom fel?Azért mert kell valaki ki mellettem van,így nem gondolok folyton rá.Merthát persze,pont nekem kell biszexnek lenni,így nem nehéz kitalálni kit szeretek.Főleg azóta,hogy ketten egy házba költöztünk.Eddig nagyon jól megvoltunk,sőt majdnem kiderítettem,mit érez irántam ő.Itt jött a képbe Milly.Nem hagyhatom,hogy vele legyen,ezért is "versengünk".Tetszik a csaj,de nem terveznék vele sokáig.Viszont Harryvel nagyon eltávolodtunk emiatt,nem szándékosan,de egyszerűen nem tudok elé állni azzal,hogy "hé,te,a legjobb barátom,szerelmes vagyok beléd már lassan két éve".Kiröhögne és menne az első buliba ahol felszedne két csajt.Legalábbis a mostani viselkedése ezt tükrözné.A régi Hazz velem lenne és megbeszélnénk az egészet.Sajnálatos módon mindketten változtunk,elég sokat.Ahogy a fiúk is.Ők tudják,hogy mit érzek Hazza iránt,próbáltak segíteni,de csak rosszabb lett,a mostani helyzetnél pedig rosszabb nem jöhet.Ha összejönnek én esküszöm elköltözök,nem bírnám elviselni őket együtt egy házban,egy szobában,egy ágyban.Ott csak én lehetek,úgy mint régen.

Keserves egy időszak ez nekem,de muszáj tartani a látszatot,hogy semmiféle Larry nincs és csak barátok vagyunk.Az Ő részéről biztosan,de én szeretem Őt.

Szobámat elhagyva,sajgó kézzel mentem le a konyhába a kötszerért.Eldurrant az agyam a beszélgetésünk után így a jobb kezem bánta,de nem érdekel.Kicsit fura pózban állt a kisujjam és vércseppek csepegtek a padlóra miközben lementem.Nem fogok kórházba menni,majd magam leápolom,vagy nem.Holnap lesz egy fotózásunk és egy interjúnk,gyönyörűen fogok festeni a képeken.Lefertőtlenítettem,kicsit csípett,de nem leszarom?Körbekötöttem gézzel majd rögzítettem.Levettem a polcról a teafiltereket,kikaptam belőle a epreset és míg a víz forrt tejet vettem ki a hűtőből.Angol tea a mániám.Meglepően az epres a kedvencem,csakúgy mint Hazznak.Lassan elkortyolgattam és leheveredtem a kanapénkra.Annyit agyaltam Larry-n,hogy csodálkozok nincs ősz hajszálam-e.Elszundíthattam,mert arra ébredtem,hogy valaki-nagy valószínűséggel Harry-kivágta a bejárati ajtót és felcaplatott a szobájába.

-Taknyon csúszik baszdmeg?-kiabáltam fel neki,mert nekem kellett becsuknom az ajtót.

-Tee,te most hagyjál békén!Minden miattad van!Ha te nem vagy és nem hívod el arra a rohadt randira,akkor már rég az ágyamban feküdne.Remélem boldog vagy most,mert leszögezte,hogy nem akar velem lenni.-fújtatott a képembe.

-Már megint ő a téma?Mi fogunk még egymással normálisan beszélni,anélkül,hogy Ő szóba kerülne?Már kurvára elegem van ebből.És miért te vagy felháborodva?Mindenki csak egy kaland neked!Lesz valaha olyan ember aki mellett maradsz legalább 3 hónapig,úgy,hogy nem csalod meg?-itt is magamra gondoltam,én kibírnék vele bármennyit,ha tudnám szeret...Megfogta a karom és odahúzott a falhoz,összepasszírozva testünk.Meglepődtem volna,ha az istentelen fájdalom miatt nem ordítottam volna fel.A kezem a testünk közé került és alig tudtam mozgatni.Ordításomra elhúzódott és nagy szemmel vizslatott,miközben lecsúsztam a falon.

-Lo-louis?Mi bajod van?-és gondolom itt vehette észre a kezem,felnyikkant egyet.-Mi a szart csináltál magaddal?-már normális hangon kérdezte.Nyúlt volna hozzám.

-Ne érj hozzám,ez is miattad van.Menj és békítsd meg Millykédet,én majd helyre rakom az ujjaim.Szia.-felálltam és átrohantam a konyhába ismét kötszerért.Borzasztóan fájt a kezem,de már nem tudtam mit csinálni.Épp leszedtem a kötést mikor Harry bejött utánam.Elszörnyedt a seb láttán.

-Azonnal orvoshoz kell vinni,hülye vagy?Itthon akartad ezt kezelni?-fogta is a kocsikulcsát.

-Nem olyan vészes,mint amilyennek látszik.Nem kell doki,majd elmúlik,mint minden más!-sziszegtem,de a végét már csak suttogtam.

-Mi?Miről beszélsz?-agyatlan faszkalap.

-Semmi semmi,úgysem értenéd.-épp felemeltem volna a kezem,hogy átrakjam rajta a kézlapot,mikor már nem bírtam,rettenetesen fájt,a csuklóm is más pózban volt mint eddig.Harry kapott az alkalmon,megfogott és szinte kicipelt a kocsiig.

-Mi a szart csinálsz?Mondtam,hogy nem megyek dokihoz!-mérgelődtem.

-De,igenis mész.És ha nem akarod,hogy kizárjalak éjszakára,befogod a szád!-ez aztán a fenyegetés,mondhatom.De nem szólaltam meg,csak tettem a dolgom,beszálltam a kocsiba és Harry már gázt is adott.Többel is ment,mint lehetett volna.

-Harry!Nem halálos beteg vagyok,nem kell gyorsan menni!-140 óránkénti kilométert mutatott az óra.

-Már itt is vagyunk.-leparkolt és kiszálltunk.

-Mr.Tomlinson,ez egy csúnya törés,nagyon nagyon csúnya.A kis és gyűrűsujja eltört,illetve a csuklója megrepedt.A gipszet még legalább 2 hónapig rajta kell hagyni,de jöjjön vissza 2 hét múlva,akkor lecseréljük.Írtam fel fájdalomcsillapítót.

-Köszönöm doktorúr.

-Viszlát.

-Viszlát.

Harry kint ült a széken és látszólag majdnem aludt.Amint meglátta,hogy kijöttem felpattant és elém rohant.

-Mit mondott?Mi van vele?-bökött a kezem felé.Csak megráztam a fejem.

-Semmiség,nem nagy ügy.-mostmár nem az.

-Bővebben??-sürgetett,felsóhajtottam.

-Eltört két ujjam és megrepedt a csuklóm,ennyi.-elsápadt.

-Micsodaa?Jézusom!

4 hét múlva:

Harryvel még mindig veszekszünk~hellyel-közzel~rohadtul elegem van,pedig Milly már régen nincs képben.Egyszerűen lehetetlen vele normálisan beszélni.Hála istennek most a fiúk is itt vannak így jobb a hangulat.Számomra nem.

-Na?Sikerült beszélni vele?-kérdezte Liam,míg Harry kiment WC-re.Megráztam a fejem,de le is hajtottam.Nem akartam sírni előttük,de mostanában nem mindig tudom visszafogni magam.Néha álomba sírom magam,de Ő még mindig nem veszi észre ezeket.

-Most ne sírj kérlek,Boobear!Hidd el megbékél majd.-hittem is neki meg nem is.

-De mikor Liam?Mikor?Én ezt már nem bírom tovább érted?Nap mint nap úgy lenni vele,hogy semmibe vesz!Már hiába próbálom magam erősnek tettetni,nem megy.Ennyire rossz ember lennék?-szipogtam.

-Már,hogy lennél rossz ember?Te?Nálad csodálatosabb embert nem igen ismerek,főleg aki ennyi mindent megtesz a barátjáért.Hidd el,hogy nem akar bántani,csak össze van zavarodva!-Niall is próbált felvidítani.

-Mitől?Kérlek ne nevettess,minden egyes nap a fejemhez vágja,hogy nem voltam/vagyok jó barátja!Mit tegyek még?Reggelit csinálok neki,amit aztán kiönt a kukába,kimosom a ruháit,és velem kiabál,hogy hol vannak a cuccai.És akkor a heti több lányról ne is beszéljünk!Összeroppanok idegileg.Vagy el...kérhetnék tőletek egy hatalmas szívességet?-bólintottak egyszerre.

-Lakhatnék nálatok egy kis ideig?Csak amíg nem találok egy megfelelő házat.-felkapták fejüket hirtelen ötletemre.

-Ez nem jó ötlet Lou!És akkor mit fogsz mo....-itt megállt és a hátam mögé nézett.Odanéztem én is.Egy ideges Harryvel találtam szembe magam.

-Mégis minek akarsz te velük lakni?Hm?-fonta karba kezeit.Felálltam,magabiztosan elé sétáltam.

-Pontosan ezért Harold!-böktem meg mellkasát.Az előszobába lépdeltem,felkaptam cipőm és elhúztam a csíkot.Utánam még hallottam a kiabálásokat és még egy mondatot:Menj már utána idióta!Csak ne Harry jöjjön,nem akarom látni,vagyis...akarom,de......ahhj,miért ilyen nehéz?

Könnyeim arcomra száradtak a heves szellő miatt.Összébb húztam magam,kezdtem fázni kissé.A közös helyünkön ücsörögtem,a kis rozoga padon.Mi itt találkoztunk először és nem a mosdóba,az xfaktor ideje alatt.Már ismertem akkor.18 lettem abban az évben.Egy átlagos nap volt,május közepe,épp a haverjaimmal deszkáztunk itt a parkban.A srácok kilökték alólam a deszkát az pedig elgurult jó messzire.Épp ennél a padnál állt meg.Ám észrevettem egy srácot itt ülni.Sírt.Leültem mellé és próbáltam megvígasztalni.Később elmondta,hogy kicsapták a suliból azért,mert pár srác megvert egy kisebbet és az egészet rávarrták.Nem tudta,hogyan mondja el a szüleinek,így segítettem neki,végül visszavették a suliba.Attól a naptól kezdve tartottuk a kapcsolatot egy pár hónapig.Aztán nem írt,nem hívott.Azt hittem elfelejtett.Mígnem a barátaim unszolására beneveztem az xfaktorba.Következő év áprilisában voltak a meghallgatások.Ott találkoztunk újra.A mosdóban.Azóta is kedvesen emlékszem vissza azokra a szemekre,mikor felismert.A karunkon viseljük a szavakat.Oops és Hi.Első tetoválásunk volt,de mindenféleképp szerettük volna.Az pecsételte meg a sorsunkat.Legalábbis azthittem.Ez az emlék belémvésődött,soha nem felejtem el.

Hirtelen egy kezet éreztem sajátjaimon,sikkantottam egyet ijedtemben,és odafordultam megzavarómhoz.Harry.

-Olyan jó volt akkor nem?Semmi kötöttség,és emberek akik megszabják mit hogyan csináljunk.Hiányzik.-nézett előre.

-Hiányzol!-leheltem magam elé.Felém fordult.-Te is Boo.Nagyon.-közelebb jött hozzám.

-Mièrt?mièrt vagy ilyen velem?hm?-nèztem fel rá.Közben összèbbhúztam magamon a kabátot,esteledik.Hazz volt olyan figyelmes,hogy a rajta lèvő vastag pulcsiját odaadja.Remegve fogadtam el tőle.

-Megváltoztunk.Mindketten.Èn...máshogyan is megváltoztam ès nem tudtam feldolgozni egyedül.Túl hihetetlennek tűnt,csak magamban örlődtem ès közben eltaszítottalak magamtól.Nagyon sajnálok mindent,minden egyes veszekedèsünket.Ezt nem így szerettem volna.Ès mostmár csak annyit szeretnèk,hogy bocsáss meg nekem.Nem kèrem,hogy ettől a perctől fogva,legyen minden úgy mint règen ès felejtsük el,mert tudom,hogy nem lehet,de szeretnèk újra a legjobb barátod lenni.-akkor ő most szó szerint bocsánatot kèrt?Úgy nèz ki!De ennyivel nem ússza meg.Inkább vagyok a legjobb barátja,szimplán barátja,mint egy idegen akivel együtt lakik.Ha több nem is,de legyünk újra jóban,mint barátok.

-Èn nem haragszok rád,Harry!Csak nem tudom felfogni,hogy lettèl ilyen rideg ès önző egyik pillanatról a másikra.Egyik nap mèg egymással alszunk,másnap nem szólsz hozzám aztán pedig már veszekszünk is.Én is hibás vagyok,nem tagadom,viszont semmi olyan nem történt köztünk és az életünkben sem ami így befolyásolhatta volna a barátságunk-gyatra mosollyal mondtam ki-ha pedig a Larrys pletykák miatt lenne,bármikor megbeszélhettük volna.Mellesleg szerintem rettenet édesek,hogy ennyire szeretnek minket.-fejét rázta,de mosolyra húzta száját.

-Nem,én is szeretem a shippereket,de nem ilyesmiről van szó.De Lou?Én tényleg visszacsinálnék mindent amit tettem.

-Tudom Hazz,és igen.Persze,hogy megbocsátok neked.Csak egyre kérlek!Soha többé ne hazudj nekem oké?Mostantól te főzöl,én mosogatok,te hozol jóéjtkakót,én pedig hajnalig virrasztok nálad.-hozzámfordult és a nyakamba borult.

-Ígérem Boo!Köszönöm...Szeretlek--ha tudná,hogy én mennyire őt!-magamban sóhajtottam egyet és megöleltem én is.

-Én is Hazz,én is.-visszaérve házunkba,a fiúk nagy mosollyal az arcukon fogadták kibékülésünket.

-Harrrryyy erre emlékszeel?-vinnyogtam fülébe,mikoris képébe nyomtam telefonom kijelzőjét.

Több,mint két hét telt el a pados beszélegtésünk óta.Sikerült olyannyira visszahozni a kapcsolatunkat a régire,hogy többnyire egymás ágyában alszunk.Na nem mintha ez ellenemre lenne.

-Hogy ne emlékeznék Lou?-röhögött-Nagyon csúnya dolog volt tőled,de remélem nem szeretnéd publikálni,mert nem hiszem,hogy sokan a címlapon akarják látni a hátsófelem.-a képen ügyesen lekaptam zuhanyozás közben.Még az xfaktor ideje alatt készült a kép,de sosem akarok megválni tőle,lehet mivel húzni az agyát.Lejjebb görgettem galériámban és ráakadtam egy igen érdekes fotóra.Az elsőn én voltam,legcukibb pofám elővéve,Harryt átfogva,amin Hazz épp puszit nyomott a nyakamra.Vagyis inkább kiszívta a nyakam,ha jól pontosítok.Sunyin vigyorba húztam a szám.A második képen Harry volt amin én is azt csinálom vele,mint ő velem az előzőn.Ha jól emlékszek nekem jobban sikerült kiszívni a nyakát,így elég sokáig mutogatta az xfaktor alatt.

Gyorsan kiválasztottam a két képet ès kikerestem Harry nevèt a nèvjegyzèkemből-nem is kellett keresni,hisz csak vele ès a srácokkal beszèlek napi szinten-ès elküldtem neki őket.Amint rezgett a telefonja,csakis az arcát nèztem ès a reakcióját.Egy jónèhány percig nèzte a kèpeket aztán pajkos mosolyt villantott ès felnèzett rám,felkönyökölt.Odahajolt hozzám ès fülenbe suttogott:

-Feleleveníthetjük azokat a perceket!Hm? Mit szólsz hozzá Lou?-belenyalt a fülembe.Lefagytam.Most mi legyen? Szeretem őt,de ő engem nem.Vagy most mivan?Bólintottam egyet ès egy sóhajt hallattam.Lehajolt nyakamhoz,száját rátapasztotta bőrömre ès erősen szívni kezdte.Csak szívta,majd egy újabb pontot keresett ès ott is megtette.Megremegtem mikor èrzèkeny pontot szívott,így elvált tőlem.Alig volt közöttünk tíz centi.Szemei csillogtak,szája pedig fènylett ès piros volt.Kifújtam levegőmet egyenest ő rá.Közelebb fèszkelődött így szánk összeèrt.Felnyögtem.Èpp lecsuktam volna szeneim,mikor egy rántást èreztem meg magamon.Harry.

-Nne...neharagudj Lou.Hülye vagyok,egy barom.-lehajtotta fejèt,nem nèzett a szemembe ès szaporán szedte a levegőt.Èreztem,hogy most kell lèpnem.

-Istenem..-Kezeim tarkójára csúsztattam ès erőteljesen nyomtam szám övèire.Most ő nyögött fel,a meglepettsègtől vagy mástól,de őrjítő volt.Visszacsókolt ezzel átvève az irányítást l.Fogával meghúzta nyelvem ès megszívta.Megtettem ezt vele is,aztán a levegő hiánya vetett vèget csókunknak.

Ölembe kaptam,felcipeltem a hálószobába,akarommondani a hálószobánkba.Ledobtam az ágyra,s addig lekaptam magamról a pólóm.Lábai közè feküdtem,kezeit mellkasomra rakta,s újra csókoltam.Egyre jobban elöntött a vágy,ezèrt megszakítottam kapcsolatunkat ès szemeibe nèztem lihegve:

-Ha nem akarsz tovább menni most szólj,kèsőbb nem tudok megállni.-homlokom övèinek döntöttem.

-Akarlak Boo,Akarom most,kèrlek!-szinte könyörgött.Elnevettem magam,vigyorogva csókoltam ahol csak èrtem...

Ruháink lekerültek,sóhajaink megszaporodtak,s remèlem èlete legjobb orális kènyesztetèsèben volt rèsze.Vállalta a passzív szerepet,így csak a fájdalma csökkentèsère koncentráltam.

Óvszeres csomag szakadt,síkosító pattant,izzadság folyt rólunk,melytől mègjobban összetapadtunk.Amint belèhatoltam,azt kívántam bárcsak ne okoznèk neki fájdalmat.Kín volt nèzni arcát,ahogy küszköd.Pár perc elteltèvel viszont fellökte csípőjèt ès rászorított farkamra.Hatalmas akaraterő kellett,nehogy elmenjek egyből.Nem mondanám gyengèdnek ès romantikusnak együttlètünket.Inkább durva,vad ès szenvedèlyesnek.Èletemben nem èlveztem akkorát,mint vele.De ahogy hallottam ő is èlete legjobb gyönyörèben volt benne.Mindketten olyan hangosan sikítottunk,hogy majd leszakadt a plafon.Ondónk beterített minket ès az egèsz ágyneműt is.Folytott zihálásunk az ajtó kicsapódása ès nem egy èrtetlen kigúvadt szemű emberke nèzett ránk.

-Te.Szentsèges.Atya.Úr.Isten.-visítottak fel egyszerre.