New Possibility

Sziasztook!Nagyon nehezen tudok részt,hozni mostanában sajnos.....szerencsémre be tudom tartani a szabályzatot..de nem érzem úgy,hogy könnyű.Fél év van stb.Remélem tudom tartani a tempót és menni fog a másik blog is....nézzetek be ha még nem tettétek meg...érdemes lesz!
------>Love Is In The Air (FEBRUÁR 1-TŐL!)
Remélem mindenkinek jól ment a tegnapi felvételi,persze csak aki írt..
Dobjatok már egy komit lécci!Mindegy mit,lehet bármi,tényleg!Örömmel várom...Ja,és köszönöm a 9!!! feliratkozót.
És az sem semmi,hogy az új blogon már 7 van!Pedig még rész sincs kint,nagyon köszönöm! <3
És erősen 18+....:D remélem tetszeni fog,jó olvasást!
Ha minden jól megy jövőhéten újabb rész!

                                                          Always In Your Hearts,Niky

-Jó napot Mr.Styles!-üdvözölt az orvos,aki éppen a papírjai felett nézett ki a szemüvege alól.

-Ugye jó híre van?-hagytam figyelmen kívül a köszönését.Nem fecsegni vagyok itt!

-Ami azt illeti igen!Ebben a kórházban rengeteg beteg van és előfordulnak a hibák.-Már a lélegzést is lecsökkentettem annyira izgultam a válaszoktól.-Nos,önnel egy időben volt még egy Styles vezetéknevű úriember a kórházban.Sajnálatos módon elkeveredtek a vizsgálatok eredményei és kicserélődtek a leletek.-jól hallottam?ez komoly?

-Ön azt akarja mondani,hogy engem félrevezettek másfél hónapon keresztül?-nem lennék beteg?

-Figyeljen,uram...-belevágtam szavába.

-Nem uram,maga figyeljen!Én egy világhírű bandának a tagja voltam!És a mai napig közszemle tárgya vagyok.Ha kimegyek a boltba és egy fájdalomcsillapítót veszek,másnap az újság címlapján virítok  halálos betegséggel.Amikor maguk nekem azt mondták majdnem két hónappal ezelőtt,hogy nem sok esélyem van a gyógyulásra és csak pihenjek,mert egyre rosszabb lesz,kiléptem.Így láttam jónak.-járkáltam föl-alá az irodában.-Azt mondta nekem,hogy rosszindulatú daganatom van!!Most pedig közli velem,hogy elcserélték a papírokat?Milyen érzés lehet ez most nekem?El sem tudja képzelni.-fortyogott bennem a düh.

-Én nagyon sajnálom,minden felelősséget vállalunk!

-Azt nagyon ajánlom is!A francba is,az állítólagos betegségem miatt léptem ki!A barátaim eltávolodtak tőlem,mert én azt kértem!Mindezt amiatt a rohadt diagnózis miatt ami rossz.Mondja,maguk ezt felfogták,hogy mekkora hibát követtek el?Ha kértem volna a kezelést és nem vagyok beteg,akkor a semmire kaptam volna kemoterápiát?Elment az eszük!-fejem kezembe temettem és végiggondoltam mit is tehetnék ezek után.

Első utam az orvos után a lakásomra vezetett.Nem bírtam felfogni ezt a dolgot.Szinte tönkretették a felépített álmomat,vele együtt az életem is!?Muszáj végiggondoljak mindent.Ledobtam a kabátomat,cipőmet és felcaplattam a tetőre és kiültem a kedvenc helyemre,Zaynnel mindig itt virrasztottunk hajnalokon át.De jó volt még akkor.Egy önző tapló voltam,aki mindenkit elmar maga mellől,mikor mások segíteni akarnak.Akik szerettek!!Jézusom mekkorát hibáztam én is.Nem gondoltam bele ebbe,és fogalmam sincs mihez kezdjek.Mégsem mehetek csak úgy oda,hogy "hali srácok,szarok voltak a papírok,szóval nem vagyok beteg,hol tart a turné?folytatom" eléggé nevetséges lenne.Főleg úgy,hogy alig beszélnek velem.Zaynt és Lout utasítottam el a legjobban,pedig Ők a legfontosabbak nekem,persze a többieket is szeretem,de Zaynt máshogy,Lou meg a legjobb barátom.Volt!

~Lefeküdtem a puha bőrhuzatra,és néztem a csillagokat,mivel úgy van kialakítva a tetőrész,hogy egy kis részen a plafon helyett üveg van.Kizártam mindent az agyamból,csak azon járt,hogy hogyan is mondhatnám el a többieknek ezt,ha egyátalán szóba állnak velem a viselkedésem után.Lustán kortyolgattam a fahéjas angol teám,mit még talán Niall vett nekem valamikor,akármit csinálok csak ők jutnak az eszembe.Beteges.Holnap csinálok is valamit,elmegyek valamelyikükhöz!~ezzel a gondolattal hajtottam álomra a fejem.

Az éjjelem katasztrófa volt,összevissza hánykolódtam csak az ágyban,de alig aludtam valamit.Ideges,izgatott és ijedt voltam.Féltem,hogy visszautasítanak majd.Ígyhát a reggelem úgy kezdődött,hogy ügyesen leestem az ágyról,és bevertem a fejem az éjjeliszekrényem sarkába,s a helyén van egy púp.A szemeim karikásak voltak én meg,mint egy mosott rongy.Egyszóval szarul voltam.Alsógatyába kicammogtam a konyhába egy alapos fogmosás után,megittam egy gyors kávét majd visszamentem és a szekrényemben kezdtem el kutakodni.Ráakadtam egy piros-fekete pulcsira Money felirattal,de megmondom őszintén sehogy sem volt ismerős aztán rájöttem,ez valószínűleg Zaynné.Hozzá megyek ma először.Három hete nem beszéltem vele,pedig 4 hónapja együtt vagyunk,vagy mi a fene.És kibaszottul hiányzik.Egy hete már,hogy nem próbál elèrni sem.Nem jön át ès nem hív...

Hirtelen felindulásból kikerestem nevèt a telefonomban ès rányomtam a hívásra,de mikor a második csörgèst hallottam beijedtem,gyorsan leraktam ès a mosdókagylóra támaszkodtam.Hideg vízzel meglocsoltam felforrósodott arcom,de az idegessègem nem hagyott alább.

-Nem vagy normális Harold!-magamban beszèlni normális,de sokszor megijedek magamtól.Magamra kapkodtam a ruháim,illetve Zayn pulcsiját,fújtam egy kis parfümöt,kezembe vettem telefonom ès a kocsikulcsom majd nagy lèpdelve haladtam le a lèpcsőn a kocsimig.Bepattantam a kormányhoz ès elindultam.10-15perc vezetès után megláttam az utcát.Leállítottam a motort,csak meredtem magam elè.Megbántam,hogy eljöttem,de mègsem fordulhatok vissza.Kiszálltam a kocsiból,gyalog közelítettem meg a házát.Megálltam az ajtó előtt,vettem egy nagy levegőt ès becsengettem.Fèl perc múlva hallottam az egyre közeledő lèpteket.Szívem eszeveszett vágtába kezdett ès ahogy elfordult a kulcs a zárban azt hittem helyben elájulok.Lehajtottam fejem,hajamba túrtam.Erős kèsztetèst èreztem,hogy nyakába boruljak sírva ès csókoljam ahol èrem,de csak lehajtott fejjel nèztem rá.Fekete melegítőalsó volt rajta,egy fekete mintás,kivágott~túl kivágott~felső.Haja kuszán meredezett hol az èg felè hol felèm.Szemei karikásak,vörösek ès duzzadtak voltak,látszott,hogy sírt.Ès az illata....egyszerűen bódító.Belekúszik aromája az èrzèkeidbe egèszen a bőröd alá ès nem tudsz szabadulni tőle.Ha rákèrdeznènek azt mondanám talán,hogy narancs,menta,cigi ès maga Zayn illat keverèke.Èn is a rabja lettem,de csak csekèly ideje az enyèm ez az isten.

Meglepődve nèzett rám.Ajkai elnyíltak,melyet csak enyèim közè vettem volna,de tartottam magam.Próbált szavakat formálni de nem jött ki hang a torkán.

-H-harryh?-szemei könnyesek lettek,úgy ahogy enyèim is.Kezeit zsebre vágta fejèt leszegte,hogy ne lássam könnyes tekintetèt.Eddig bírtam!Tettem egy lèpèst felè,mire nem mozdult,ezèrt közelebb mentem ès nyakába borultam.Sós cseppeket ejtettem vállára,ami a zokogástól rázkódott.

-Sajnálom,s..sajálom,kè..kèrlek bocsáss meg.....èn....nagyon szeretlek!Nem akartam ö...önző lenni!-szipogtam,a fejem mèg mindig vállgödrèben pihent.Karjait derekam körè fonta ès erősen szorított.

-Nem akarlak elveszíteni!Nem bírnám ki.-motyogta hajamba fojtott hangon.Megráztam fejem,s felemelkedtem válláról.Becsuktam az ajtót,ès várakozó szemeibe nèztem,melyek csillogtak.

-Nem fogsz elveszíteni-kis mosoly bujkált szám sarkában.-Nem fogsz,nem engedem!-lemondóan sóhajtott egyet.

-Erről nem mi döntünk Harry,míg nem beszèltünk,ez a pár hèt maga volt a pokol.Volt időm gondolkozni.Arra jutottam,hogy ez nekünk nem menne.Ne èrts fèlre,èn veled akarok lenni,mert szeretlek,komolyan szeretlek,de a sors is úgy akarja,hogy mi ne legyünk együtt.A betegsèged egyre nagyobb szakadèkot szül közènk amibe valamelyikünk beleesik.Túlságosan fájna az elvesztèsed,de persze ott leszek veled mindig amíg csak lehet,èn is ès a fiúk is.Szeretünk tèged Harry!Legfőkèppen èn,nagyon!-ajkait rágcsálta,aracára rászáradtak a könnyek,de szemèben ott úszkáltak az újabbak.Elmosolyodtam,ez rettentően megható volt.Imádom,hogy tud èrzelgős ès aranyos lenni egyben.Elè álltam.Egyik kezem derekára raktam,másikat a tarkójára így közelebb húzva hozzám,beletúrva hajába szemeztem vele.Lehunyta szemeit levegőbe szippantott,ez mosolygásra kèsztetett.Magamhoz rántottam,egymás szájából lèlegeztünk.

-Nem.Fogsz.Elveszíteni!-belesuttogtam ajkaiba s èn is lehunytam szemhèjam.Óvatosan rányomtam szám övère ès lágyan,szeretetèhesen szívtam be alsóajkát azután,hogy finoman vègigszántottam nyelvemmel.Èreztem rajta a kellemes sós ízt,de egy valamit nem.A birtoklást.Hagyta,hogy irányítsak,pedig általában ő szokott.Beletúrt fürtjeim közè,s óvatosan meghúzta èppen annyira,hogy egy nagyobb sóhajtást engedjek csókunkba,ami mosolygásra kèsztetett mindkettőnket.Lapos nyelvèt átvezette számba,lágyan masszírozva enyèmet,ezzel együtt feltèrkèpezve szám egèsz területèt.Fogaimmal meghúztam,mire hirtelen elszakadt tőlem,viszont,mikor kinyitottam szemeim, láttam közeledni újból.Hosszú puszit nyomott számra,aztán vègleg elhajolt.

-Te vagy a mindenem!-bárgyún vigyorgott.

-Tudom,tudom!Annyira örülök neked-suttogott.-Tényleg!Miért pont most,pont ma jöttél?Történt valami?-lépett egyet hátrébb,s fejét elfordította kérdőn rám nézve.

-Ami azt illeti....igen!...voltam az orvosnál!-elsápadt.Arca furcsa grimaszba torzult és fejét lehajtotta ujjaival hajába szántva.Közelebb léptem hozzá és a konyha felé húztam őt.Zsebemből kihalásztam a tegnap kapott leleteket,amiben tisztán és világosan le van írva,hogy egészséges vagyok.Felé nyújtottam mire remegő ujjakkal elvette a lapot.Szétnyitotta és olvasni kezdte.Idegtépő pár másodperc volt nézni ahogy ráncolt szemöldökkel olvassa az elejét,viszont amikor a diagnózis részhez érkezett,megállt.Szája elnyílt és csak nézte a lapot.Végigolvasta nagyra nyílt szemekkel,majd újra átolvasta.Nem láttam teljes reakcióját,de mintha egy könnycseppet láttam volna végigfolyni a papíron.Mosolyogtam de a sós cseppek a én orcámon is nyomot hagytak.Utoljára elolvasta a lényeges sort,aztán a földre dobta és zokogva omlott rám.

-Mondd,hogy ez tényleg igaz!

-Minden rendben van Babe,minden!-reméltem,hogy örülni fog.

-És most mi lesz?Mi lesz a bandával?-erre a kérdésre nem most szerettem volna válaszolni.

-Ez a gond.Fogalmam sincs.Mindeni úgy tudja,hogy beteg vagyok,de nem azt hogy milyen.Majd azt mondom meggyógyultam.Viszont a fiúk még nem tudnak róla.Hozzád jöttem először.-olyan szexisen nézett rám,hogy éreztem magamon a vágyat iránta.Két percen belül már a konyhapulton üldögélt én pedig a lábai közt.Fordított helyzetben nem voltunk eddig.Furcsa.Fülemhez hajolt és hosszan belefújta meleg leheletét.Megrázkódtam a jó érzéstől.

-Azt hitted te irányítasz?-gombóc keletkezett a torkomban.Nos,igen,eddig azt hittem.

-Hmm-fogaival végigszántott nyakamon.

-Pedig te!-ezzel elengedett.Szemeim kipattantak,nem hittem a füleimnek.

-Mmi?Azt akarod hogy é..én?-bólintott mindentudóan.

-De ez...én nem tu..-számra rakta ujját.

-Csak csináld!Akarlak!-átvágott a konyhán,egészen a kanapéig,levágódott rá,széttette lábait,s nem tudtam nem oda nézni,mikor a hatalmas farka brutálisan domborodott a melegítőn keresztül.Áthúzta felsőjét a mellkasán,láttatva szexi vékony testét.Szerintem a nyálam is csorgott eddig,de amikor megnyalta száját és kezét végigfuttatta felsőtestén beletúrva hajába,amitől felnyögött,egyenesen végem volt.Visszanézett rám,s elröhögte magát.

-Baby,ha így nézel,de nem csinálsz semmit,holnap estig fog fájni a farkam.-helyre tettem magam belül és közelebb mentem hozzá.

-Mit akarsz?Mit tegyek?-rátapadtam ajkaira,de egyből elszakadtam tőle,még mielőtt jobban belemerültünk volna.

-Szopj le!Aztán pedig kúrj meg keményen!-ha ilyeneket beszél menten elélvezek.Szemeim tudatlanul lecsukódtak és nyögtem egy nagyot.Lerántott magához és nyakamra tapadt,miközben ingemet gomboltam ki.Ráültem ölére keresztezett lábbal,így merevedésünk egymáshoz dörzsölődött.Sóhajaink egyre mélyebbek és sűrűbbek lettek,főleg mikor rátenyereltem férfiasságára.Megszorítottam,mire meglepetésemre nem csak nyögést hanem egy fájdalmas sóhajt is hallatott.Kérdőn néztem rá,mire fejével rábökött ölére.Kibogozta madzagját és átadta magát nekem.

Leszenvedtem magunkról a nadrágokat,míg én egy alsóban és egy kigombolt ingben feszítettem előtte,ő rajta már csak az alsója volt.Hirtelen téptem le róla az alsót.Nem sokszor veszi már fel az biztos.És akkor láttam meg valamit amit eddig nem volt alkalmam megfigyelni.Hossza majd kiverte a szemem,de az a kis valami annyira elvonta a figyelmem,hogy egy kis ideig meg is feledkeztem róla.Éppen a V-vonalánál a kis szőrcsík mellett egy kisebb tetoválás?Hirtelen ültem fel ölében.

-E..ez?-lenézett magára aztán újra fel rám.

-A faszomra vagy a tetkóra gondolsz?-megforgattam a szemeim.Nyilván arra.

-A méreted láttam már párszor közelebbről is,de ez.Ezt mikor,s miért?-megfogta tarkóm,de nedvtől selymes makkja nyomta a hasam,alul már majd szétrobbantam.

-Amikor elmondtad a betegséged,és hogy nem lehet rajtad segíteni.Aahh.De kérlek,megbeszélhetjük később?Nem sokáig bírom már.-de kis türelmetlen.Végighúztam ujjbegyem az "I love HIM" betűkön majd egy csókot leheltem rá.Kezét hajamba kapta,s éreztem remegését,Nagyon közel volt péniszéhez a tetoválás,így meg is értem,hogy egyre nagyobb benne a vágy.Hát bennem is.

-Basszus csináld már!Megőrülök.-ezzel a mondattal tapadtam lába közé.Elsőre csak félig majd miután ellazítottam állkapcsom,teljesen leengedtem torkomig.Dehát mégis,nem mindenkinek van ekkora mérete mint Zaynnek!

-Oh basszus,ez kibaszott jó!-mozgattam fejem fel és le,nyelvem is bevetettem,hosszú ideig kínoztam,hajam tépte,szinte leszakítva fejemről,de ettől csak mégjobban bevetettem magam.Pár perc szopogatás után éreztem,hogy nem sok van neki hátra,egyre gyorsabban vette a levegőt és durván fellökte csípőjét.Egy utolsó bólintás után,egy fogas karcolással engedtem ki ajkaim közül,melyek vérvörösek lehettek az iménti akciótól.Farka orbitális méretűre duzzadt,már-már azt hittem a lélegzéstől is elélvezne ha tudna.Felálltam róla,leszaggattam magamról minden ruhát,kivéve a boxert.Rengeteg önuralom kellett ahhoz,hogy ne vessem rá magam és ájulásig keféljem,viszont most nem akartam kemény szexet.Durva szeretkezést akartam hatalmas élvezéssel.Én is pasiból vagyok és már régóta vártam erre az irányítási szerepre.Imádom mikor bennem van és keményen mozog,de vágytam a dominanciára.

Elfektettem a kanapén,leszedtem magamról az utolsó ruhadarabot is,és átemeltem lábam derekán.Szószerint betömtem a száját,de szívélyesen fogadta.Lenyalogatta hosszom tetejéről az előnedveket,de nem időzött sokat rajtam,pár mélytorkos bólogatás után kiengedett szájából.Hátrébb tolt magán,gyorsan felállt s lefektetett a szőnyegre.

-Ha most nem kúrsz ájulásig,megőrülök!-ezzel pedig az asztal fiókjából kiszedett egy csomag gumit,leszórta a földre és szétterült az anyagon.Kezét feje alá tette,lábait felhúzta,ezzel rálátást engedve pulzáló ánuszára.-Szabad a pálya,baby!-megnyaltam szám és hatalmas vehemenciával termettem fölötte.Durván megcsókoltam,egyik kezemmel haját téptem,másik kezem pedig farkát húzogatta.Nyelvem erősen harcolt övével,közben megkerestem az egyik csomag óvszert.Elszakadtam tőle,de csak úgy,hogy letépjem a csomagolást a fogammal.-Ha látnád magad..hmm..mennyire szexi vagy-elmosolyodtam,kezem leszedte magáról,majd megfordult,könyökeire támaszkodva nyomta fel magát négykézlábra,fenekét felém fordítva.Nagyot nyeltem és két ujjam kezdtem benyálazni,de mielőtt ezt megtehettem volna megszólalt,-Nem kell előjáték Hazz!Dugj.Meg!-milyen telhetetlen lett ebben a pár hétben,a kis kiéhezett hiéna.

-Fájni fog így,legalább egy kicsit hagy tágítsak rajtad!-próbáltam lebeszélni a hirtelen behatolásról,volt alkalmam megtapasztalni,milyen az mikor nem vagy teljesen kész rá.Rettentően tud fájni.

-Nem!Baby kérleekh,már fááj.-lenéztem,s valóban eléggé kész volt már.Sóhajtottam egyet,gyorsan felraktam a gumit,tenyerembe köptem ezzel besíkosítva hosszom.-Ha fáj szólj!-tudtam,hogy nem lesz kellemes,próbáltam a legóvatosabban csinálni,de vértől duzzadó fasszal elég nehéz a körülményekre koncentrálni.Hangosat nyögött és folyamatosan lihegett,mikor teljesen eltűntem benne.-Mozogj már az isten szerelmére!-szaporán döftem egyet csípőmmel,mire felordított.Keményen mozogtam,ügyelve rá,hogy ne sértsem fel persze.Pár perc sem telt bele,de lábam zsibbadni kezdett,muszáj volt máshogy helyezkednem.Gyorsan kihúzódtam belőle,mire csak egy morgást kaptam válaszul.Leültem a kanapéra közben magam fölé húztam Zaynt.

-Meglovagolsz boyo?-csibészes mosolyt villantott.Szó szerint ráugrott a farkamra s még a heréim is nyomódtak a hirtelen mozdulattól.Szemeim lecsukódtak,csípőm pedig öntudatlanul is fellöktem.Először lassan és mélyen,majd gyorsan és rövidebben ugrált rajtam.Fejem hirtelen hanyatlott hátra az élvezettől,mikor összeszorította belső izmait körülöttem.-Jézzuh..usom.-éreztem a nyakamon sebesen dobogó ütőeret,melyet Zayn is láthatott,mert fejem fel sem tudtam emelni,máris nyakamra tapadt.Valószínűleg egy csúnya sötét foltot hagyott helyén,de ezzel nem most fogok törődni.Éreztem izmain,hogy kezd fáradni,ezért eldöntöttem kanapén,de nem húzódtam ki belőle,és minden erőmmel csapódtam belé folyamatosan egyre gyorsabb tempóban.Farkát kezem közé vettem és csapódásaimmal egyszerre húzogattam rajta bőrt,néha megnyomva makkját,mely már úgy kipirosodott mintha szét lenne harapdálva,s olyan nagyra duzzadt,hogy alig értem át a hatalmas kezeimmel.Perceken belül éreztem megremegni kezemben,tudtam hamarosan élvezni fog,ezért abbahagytam..Nagyot nyögött,szemeit összepréselte s szája egy vonal lett egy pillanatra.

-Nnneh..kérlek,vedd vissza!Verd ki Hazzah!-olyan görcsösen mondta közel a fülemhez-köszönhetően annak,hogy nemrég lehajoltam hozzá-,ha nem tudnám éppen,hogy orgazmusa lesz,azt hinném kínozzák.Mellbimbóját fogaim közé vettem és úgy kényeztettem,egyik kezemmel kissé megemeltem bal lábát még közelebb érezve magamhoz,másik kezem pedig ismét a férfiasságát ölelte körbe.Egyre jobban pulzált körülöttem,pillanatok kérdése s élvez.Rákapcsoltam a mozgásra,egy másodperce sem leállva.Éreztem,közel vagyok,de én ennyitől nem tudok elmenni.Lihegésből és nyögésekből átváltott nagyobb kiáltásokba,tudtam eltaláltam prosztatáját.Csak azt a pontot löktem,nem sok kellett,egy hatalmasat sikított,makkjából kibuggyantak az első fehér cseppek egyre jobban beterítve hasát.

-Allah segííts,aahh!-Sietve megcsókoltam,így hangos szavai a számban haltak el.Nem mélyítettük el csupán rányomtam ajkaim övére,jelezve még nem végeztünk.Kihúzódtam belőle,lekaptam magamról a kondomot.Zayn egy pillanat alatt maga alá gyűrt,zihált még,de új erőre kapott,pedig kemény orgazmusa volt nem olyan régen.

-Most te jössz.-ahogy ezt kimondta máris rácuppant a farkamra.Levegőt is elfelejtettem venni  hirtelen mozdulatoktól.Forró szája simogatóan siklott a vékony bőrömön,ezzel kellemes érzést keltve.

-Ssszh,ez tetszik...nagyon.-teljesen bevett a szájába,orra érintette frissen borotvált alhasam,kifelé engedve fogával végigkarcolta húsom,amitől a csillagokban éreztem magam.Még kétszer megtette ezt,de nekem ez is majdnem elég volt,a kapkodó érzés egyre jobban hatalmába kerített,s hátravetett fejjel vártam.Észrevétlenül befészkelte magát szétvetett lábaim közé,s mikor érezte,hogy elég közel vagyok,minimum három ujját dugta belém,minden figyelmeztetés nélkül.Itt telt be a pohár.

-Zaaayn..uuh-karom megfeszítve,ujjaim Zayn hajába vezettem s meghúztam.Nemhogy a saját,de Zaynie hasát is összespricceltem ondómmal.Tekintetem összefontam övével,de szemem ki is kerekedett mikor elkezdte feltakarítani a nedveket magunkról,a szájával!Ha nem szoktam volna el a mindennapos szextől és az egymás utáni gyönyörtől,már újból állna a zászló,de most csak vérem pezsdülését éreztem.

-Ez...valami..-nem találtam szavakat,imádtam vele szeretkezni,de ez afféle békülős szex volt,ami mindig különleges.

-Huh.-szeme csillogott,szája után pedig sóvárogtam.Arcán még egy kis élvezet csordogált,de nem tulajdonított nagy figyelmet neki.Éhesen kaptam szájához,szenvedélyes táncba hívva nyelvét.Mit beszélek én?Táncba?Hogyisne!Vadul téptük egymás ajkát,szinte véresre harapva a másikét.Ügyesen lenyaltam arcáról a megmaradt folyadékot,s nyakát vettem birtokba.

-Isteni volt édes!-belemosolyogtam hajlatába.

-Egy ilyen kihagyás után,biztos!Köszönöm,hogy megdughattalak!-megharaptam bőrét,s jól megszívtam.Talán még jobban ,mint ő az enyém.Édesen felnevetett.

-Tudod,ha hamarabb tudom,hogy ilyen jó vagy,mindig én lennék alul.-most én nevettem fel rajta.Mi hirtelen fordulat?

-A híres Zayn Malik alul akar lenni?Túl jó hatással vagyok rád,az a te bajod!-nem gondoltam volna,hogy ezt valaha az ő szájából hallom.

-Nem,én vagyok rád rossz hatással!S tudod miért?Mert ha még mindig az a jófiú Harry lennél,aki sapiba kiállt a színpadra,akkor nem szájalnál nekem és sose lennél képes lenyelni a farkam!-tátott szájjal néztem rá,s lehajtottam fejem.Ez kicsit égő volt,még hallani is,főleg,hogy rólam van szó.Szerintem még el is pirultam,de lehet,hogy csak a csupasz testünk s éledező péniszünk miatt éreztem ami majdnem egymáshoz ért,mivel álltunk.

-Ne már Hazz!Nehogy elpirulj nekem itt!-szívből nevetett.Morcosan néztem rá,de szemem sarka nevetett.Rácsaptam mellkasára.

-Olyan bunkó vagy!Fogadok,hogy te is inkább kiugrottál volna a huszadikról,minthogy valaha egy pasival smárolj.Ne tagadd,ismerlek és akkor is ismertelek!-de ezzel befejeztem a témát,kezdett hülyeségre terelődni.Felemelte kezeit megadást színlelve és összekapkodta ruháinkat.Megbeszéltük,hogy holnap mondjuk el a többieknek a hírt,úgyis próbájuk lesz.Gyorsan felöltöztünk,és külön kiemelve Nem fürödtünk le,mert már a zsigereinkben éreztük,ma még lesz ágytorna.

Este,hét óra tájékán már úgy éreztem magam,mint akin átment az úthenger,komolyan!De rettentő boldog voltam.Azért is,mert tegnap ilyenkor még otthon feküdtem az ágyon próbálva korábban lefeküdni aludni,hogy ne a beszélgetésen járjon az agyam,megőrjített az idegesség.Most pedig rá 24 órára itt vagyok Zayn szerelmem ágyában,frissen,üdén,lefürödve s 3 orgazmus után,ami napi szinten egy elszokott testtől eléggé....komoly!?Mentségemre legyen,hogy nem lehet ellenállni ennek a félistennek,aki éppen most jött be a hálóba zuhany után.Bronzos testén szexin folydogáltak a vízcseppek egészen le büszkeségéig.Ugyanis a törölköző nem a derekán volt,mint ahogy azt mások szokták.Nem! Ő éppen a haját dörzsölte vele,s így rálátást nyújtott víztől fénylő farkára.Felnyikkantam elég hangosan,mert Ő csak megállt körübelül 2 méterre hatalmas vigyorral arcán csípőre tett kézzel mostmár.

-Zayn,légyszíves!Tudod,hogy kurva jól nézel ki,de ma már nem bírok ki többet!És ha a farkam áll,mint a cövek,de közben fáradt vagyok és úgy kell aludnom,nagyon morcos leszek!Adj egy pár napot míg visszarázódok.-monológom hallgatta figyelmesen,de közben gyorsan egy bokszert húzott magára,majd magára mutatott,hogy így jó-e!?Elég hülyén nézhettem rá,miért nem pofázik valamit?

-Némasági fogadalom talán?-hevesen rázta a fejét,nem tudtam mi baja van.Ekkor beugrott egy ötlet.

-Hát akkor vetkőzzünk!-lekaptam magamról minden szövetet s éppen az alsóm húztam volna le mikor megszólalt:-Jó elég lesz!-bingo.

-Csak azt akartam,hogy könyörögj egy kicsit.Hát nem jött be.-helyreraktam magamon az alsót,így tett ő is és mindketten bepattantunk az ágyba.Igaz,hogy még korán volt,de kimerített mindkettőnket ez a nap plusz holnap korán kell kelnünk.Méghozzá fél hatkor,mert fél nyolckor kezdődik a próba és addig mindent el szeretnék mondani a srácoknak,meg persze el kell készülnünk és oda is kell érni.

Így történt,hogy este nyolc előtt már mindketten ágyban feküdtünk.Én a jobb oldalon Zayn pedig szinte rajtam,az alvás nem nagyon ment,ezért végigbeszéltük ezt a három hetet.

-Milyen volt nélkülem?Úgy értem,hogy a fiúk,hogy viselkedtek?-erre mindvégig kíváncsi voltam,pedig nem az a mosolyra fakasztó téma.

-Elhiheted,hogy maga a pokol,főleg Lou.Volt olyan is,hogy két napig ugyanaz a ruha volt rajta,sokszor jár bárokba lerészegedni,alig beszél velünk.Niall sokat sírt,nem akarta elfogadni,hogy nem vagy velünk,de azt képtelenség volt,hogy tudatában vagyunk a betegségednek,de mégsem tudunk,nem akarod,hogy segítsünk.Liam próbált minket összehúzni,de ő is feladta,neki sem volt könnyű.Én pedig......hát láthatod.-felhorkantott-Nem gondoltam bele ennek az egésznek a súlyába,nem vagyok rá büszke,de rengeteget szívtam és ittam,és nem nem csak sima cigit.Kikészített minden,a kilépésed,a betegséged,a menedzsment,a fiúk nemtörődömsége....maga a helyzet.Sosem volt jó,azt gondoltam,ha iszok vagy szívok egy kis ideig ködös lesz az agyam és nem kattogok folyton....nem jött össze.-szemeim könnyesek voltak,nem hittem volna,hogy ennyire megviseli őket majd.És ez még csak a kezdet lett volna,bele sem merek gondolni mi lett volna,ha tényleg beteg vagyok és eljön a vége,mit tettek volna?A hideg is kiráz az ilyenektől.

-Elmondhatatlanul sajnálom.-fordultam át hozzá,hogy szemébe tudjak nézni.-El sem tudom képzelni min mehettetek keresztül ezidáig...de ha még van esélyem visszajönni,megteszem..holnap reggel beszélek a fiúkkal és a főnökséggel,aztán ha minden jól megy ismét egyben lesz a banda.-orrom hozzádörgöltem arcához,s adtam rá egy puszit.-elém fordult,s megláttam könnyes szemeit.

-Nagyon hiányoztál!-karolt át.

-Te is nekem!Ugye tudod,hogy nagyon szeretlek?Nagyon..nagyon!-bőrének illatától s közelségétől biztonságban éreztem magam...remélem minden rendben lesz mostmár.

-Tudom.Én is nagyon szeretlek!-hirtelen egy ötletem támadt.

-Zayn!?Kiírunk valamit twitterre?-felkapta fejét.

-Ízelítő nekik?El akarod mondani?-nem erre gondoltam,de ha már itt tartunk.Igen!El akarom.Bólogattam hevesen s kezembe vettem telefonomat.Beléptem fiókomba,figyelmen kívül hagytam a sok utálkozást,amit nap,mint nap kapok....kicsit haragszanak rám a kilépésem miatt...ez van.Bepötyögtem egy félreérthetetlen szöveget,majd meg jelöltem benne Zaynt.Lehet,hogy ezért még kapni fogunk,de jelenleg leszarom.

Boldogan küldtem el az üzenetet,de egyből jöttek is az értesítések a válaszokkal együtt..sokan találgattak,hogy ez  mi,s miért írtam ilyeneket,de szerintem egyből megértették,mikor Zayn is kiírta sajátját.

Gyorsan le is tettük a telefonokat,a fanokat kétségek közt hagyva,ráérünk magyarázkodni.

-Annyira őrült vagy-hajamba túrt,tincseim meghúzva.Nehéz elszakadni a szájától ha egszer megcsókol,úgyszint most is.Levegőért kapkodva dőltem be az ágyba Zaynt magammal húzva.Így mélyedtünk el az álmok világában,egymást ölelve.

-Ti?-egy nyúzott arcú Niall nyitott ajtót,miután bekopogtunk a srácok mostani lakásának ajtaján.Igen,együtt lakik ez a pár szarházi,csak Zayn szokott néha különvonulni.Jól teszi!

Szemem lesütöttem és a könnyeim legnagyobb erővel próbáltam visszatartani.

-Szia,Ni!-lépett egy picit előrébb Zayn,de közben szorította a kezem,vagyis inkább én az övét,s úgy izzadt,mintha a halálom várnám.

Éreztem a mozdulatokból,hogy most nem is tudja egyik se mit kéne tenniük,ezért összeszedtem minden bátorságom és én tettem meg az első lépést.Nem bírtam tovább.

Hirtelen szakítottam ki ujjaim szerelmem kezéből és Niall nyaka köré fontam őket,s amint átöleltem,a lendülettől hátraborultunk.Meglepődött de szorított ő is..én pedig csak zokogtam a nyakába.

-Haz..-halt el a hangja és tudtam,hogy ő máris megbocsájtott.

-Mi ez a perpatvar itt?Niall nem lá....-lefagyott.Felnéztem és sebtében felálltam magammal húzva Ni-t is.Végignéztem rajta és meglepődtem.Meglepődtem attól,hogy látványosan sokat fogyott,főleg az arcáról.Stílust váltott és a többnapos borostát már otthagyta az arcán.Szemei pedig világítottam,mint mindig...s talán most kissé másak lettek volna,

A helyzet feszültséggel teli és megfagyottá  vált.Még sírni is elfelejtettem annyira megbabonáztak a szemei,melyek üvegesek majd könnyekkel teliek lettek.Egyszerre mozdultunk egymás felé és olyan szorosan öleltem ahogyan csak erőm bírta.Akkor éreztem igazán,mennyire is hiányzott ő nekem.Minden egyes nap.Bármit is csináltam,mindig eszembe jutott,hogy ezt vagy Lou-val csináltam vagy vele csinálhatnám.Ekkora szeretetet és baráti kötöttséget szerintem csak mi kaptunk az égiektől.

Összeszorítottam a szemem és csak örültem a pillanatnak,de nem élvezhettem sokáig,mert Lou hirtelen tolt el magától és lökött arrébb.Fájdalom és megsértettség sütött a szemeiből és tudtam én sem nézek ki jobban.

-Mégis miért jöttél ide?Hm?Hogy mégjobban a földbe döngölj minket?-horkantott fel keserűen én pedig azt sem tudtam hol jár az agyam,csak a hangját hallottam,ami csalódást tükrözött.

-É-én..-kezdtem volna bele,de félbeszakított.

-Nem Harry!Tudod te mit szenvedtünk át az utóbbi hetekben?Nélküled?Azt se tudtam,hogy vagy,mégcsak fel sem hívtál.Most meg idejössz és úgy ölelsz mintha minden a régi lenne?-könnyei patakzottak arcán ahogyan az enyémen is,a többiek pedig lélegzetvisszafojtva hallgattak minket,s mindeközben Liam is kijött a nagy hangzavarra.

-Én nem ezt akartam Lou!-fenevetett.

-Akkor,mit?Tudod te mennyire fájt nekem?Elvesztettelek,jobban szeretlek a vérszerinti rokonaimnál is,de ezt nem teheted meg velem!Nem!A múltkor elküldtél a francba és nem kellett a segítségem,de most?Mit vársz tőlem?Tán nem vagy beteg?-ült le a kanapéra ironizálva és fennhangon,és arcát tenyerébe nyomta.

-Igen bazdmeg,igen!Így van és örültem volna,ha kurvára le tudunk ülni és megbeszélni a dolgokat,de látom már mindent elcsesztem.Nem is tudod mennyire nehéz volt idejönnöm,de látom kár volt.-ordítottam rá,és már nem érdekelt semmi.Valóban azt kívántam,hogy bárcsak valós enne a diagnózis és nem kellene ezeket hallanom...rosszabb mintha a szerelmed dobna ki...ő a másik felem,a testvérem,nem ezt vártam tőle.

Kirohantam az ajtón Zayn mellett,és otthagytam egy gyors szájrapuszival a többi lefagyott ember körül...nem akartam futni csak jól kiszellőztetni a fejem és átgondolni az elmúlt heteket...lesz mit.

Fogalmam sem volt mihez kezdek ezután,viszont nem jutottam sokra,mert már a kaputól két méterre elkapta valaki a karom és magához húzott.Felsóhajtottam.

-Szeretlek te hülye!Csak nagyon rossz volt nélküled és nem tudtam mihez kezdjek,ne haragudj!-motyogta a vállamba én pedig nem is tudtam minek örüljek jobban.Annak,hogy nem haragszik vagy annak,hogy azt mondta,hogy szeret és a testvére vagyok....

-Köszönöm Lou,olyan jó végre itt lenni nálatok.-ezt már bentebb mondtam és végre leszedegettem magamról a felesleges ruhadarabokat.Liam és Niall csak csendben ücsörgött,Zayn meg úgy vigyorgott,mint egy bohóc.Utálom a bohócokat.

-Zaaayn,ne nézz már így!-pislogott fel azonnal.

-Miért,hogy nézek?-pillantott felém ugyanúgy.Legyintettem és megcsókoltam,természetesen csak röviden,és összefontam ujjainkat.

-Elmondanátok már végre,hogy mi is ez az egész?Egy szót sem értünk!-szólalt meg ma először Liam és felé kellett néznem,mert elég haragosan ejtette a szavakat.

-Jólvan!Igazából,másfél hónapja mondta nekem először a doki,hogy beteg vagyok....végső stádium.Nem is sejtettem,hisz nem volt semmi bajom,a koncerteket bírtam,rengeteg egészségtelen kaját ettem és buliztam.Semmi nem utalt erre.-mind bólogattak.-Aztán mivel akkor már úgy volt,hogy semmi értelme a kemoterápiának,mert az még le is rövidítené a hátralévő életem,nem kértem semmilyen kezelést.

-De ezt nekünk nem mondtad Harry!Csak annyit,hogy nem kéred a kezelést és ennyi,lezártad!-felmutattam az ujjam,jelezve hogy várjon majd folytattam.

-Mint tegnapelőtt kiderült,jól döntöttem.Bementem a dokihoz,hogy megbeszéljem vele a dolgokat.Nem éreztem magam rosszabbul és állítólag volt hátra egy,max két hónapom.Utána mondta,hogy nem...nincs semmilyen betegségem és makk egészséges vagyok.-mind felhördültek,csak Zayn maradt nyugton.

-De hogy-hogy?Csoda történt volna?-felnevettem,és szerelmem is mosolygott.

-Nem,elkeverték a papírjaim,mivel bent fekszik egy szintén Styles vezetéknevű ember összecserélték a két dokumentumot.-sóhajtottam.-El sem akarom képzelni az arcát,mikor megtudja,hogy a napjai meg vannak számlálva.-hajtottam le a fejem.

-És...akkor most.Te tényleg nem vagy beteg?-kérdezett lefagyottan Niall és meg bólintottam.-Dehát akkor mi lesz?Visszajössz hozzánk?-állt fel és felhúzta a többieket is.

-Hááát,nemtudom Ni!Én nagyon szeretnék,és nem lehet szavakba önteni mennyire nehéz volt az elmúlt majdnem két hónap.Szeretlek titeket és semmi áron nem akarok elveszíteni ennyi testvért egy idióta miatt.

-De mi lesz a menedzsmenttel?Mit mondanak majd?-érdeklődött Li,na ezen már sokat gondolkodtam én is.

-Fogalmam sincs.De remélem minden rendben lesz.A Modest! nem tud kifogni rajtunk.-mosolyogtam rá.

-Öhm,hát én nem akarom nagyon dicsérni magam meg ilyesmi,de...tegnap egy kicsit elbeszélgettem velük a....-hogy is mondjam..-munkásságukról.-somolygott Lou.Valami turpisság van itt.

-Mit műveltél?-ijed meg Zayn és egyszerre ugrottak fel Niallel.

-Hát...kirúgtam őket.-röhögte el magát.Tátott szájjal néztem rá aztán elmosolyodtam...tudtam mit miért tett.

-Miért?-kérdezte Li.

-Azért mert szerintem te sem örülnél,ha bemocskolnák a neved egy kamu sztorival.Nem láttad a híreket?A csapból is én folyok meg a ribancos pletykák...Elegem lett és megmondtam a tutit nekik,kellett ez már nekünk.Szóval hivatalosan 2016.március 1-jétől nem a Modest! támogat minket.-tátott szájjal néztünk rá.

-Khm,ez oké,de még mindig nem világos.-felnevettem Liam hülyeségén.Niall már a hasát fogta a röhögéstől de ideje sem volt megtámaszkodni valamiben,Lou olyan szinten döntötte le a kanapén és csókolta szájon,hogy amint megpillantottam őket,megrándult a farkam a gatyámban.Liam elsápadt és Zayn sem tette másként.Hupsz.

-Ez komoly?-nevetett fel.-És erről mi miért nem tudtunk?Harrynek elmondod nekünk nem?-tettetett felháborodást Li.

-Harry mindent tud rólam,bocsi Li.Te is Zayn,de Hazzal tényleg mindent megbeszéltem...bocs megbeszélek..szóval ezt tudnia kellett.-kitágult szemekkel nézett rám Zayn.

-Mindent?Ugye nem...?-felröhögtem,.

-Neharagudj édes,de néha megosztottam néhány dolgot Lou-val.Tudod mi hamarabb kezdtük,mint ők.-böktem Nouisra és perverz fejet vágtam amennyire lehetett.Nagyot nyelt és elfordult,

-Na,de azért remélem nem haragszol!Mindent tud rólam az igaz,de azt nem,hogy milyen jól szopok és mennyire mélyen merülök el benned.-suttogtam halkan a fülébe,mire kirázta a hideg.Eltolt magától.

-Öhm szerintem ezt abbahagyhatnátok már!Én kit kapjak le?A vázát?-fintorgott Liam és előhalászta a telefonját,hogy megörökítse a pillanatot.

-Na de gyertek ide ti idióták,veletek élet az élet.Viszont nem baszhatjuk el az újabb lehetőségünket!Tanulunk a hibákból!-mondtam és egy ölelésbe invitáltam a csapatot.

-Együtt?-kérdezte Zayn immár egymást szorítva.

-Igen!Együtt,örökké!-értette,s tudta,hogy ezt nem csak a bandára értettem,ezért megajándékozott egy szerelmes mosollyal,s éreztem ma az én seggem fog fájni este.